A Kecskeméti Színjátszó Műhely és a Való-Színű Kulturális és Ifjúsági Egyesület az elmúlt 3 évben, Magyarország képviseletében segítette az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos kutatómunkát Európában. Ennek eredményeképp jött létre az a kézikönyv, melyet egy konferencia keretében prezentált Török Bálint, az Egyesület Nemzetközi Projektvezetője az érdeklődők számára.
Különleges alkalom volt ez, hiszen a konferencián Sárosi Péter a Jogriporter Alapítvány Elnöke és a Drogriporter nevű online közösségi oldal működtetője is beszámolt a jelenlegi európai helyzetről, kutatások eredményeiről, melyek elkészítésében a Kecskeméti Színjátszó Műhely is kivette részét.
A könyv három nagy fejezetben taglalja a drogok jelenlétét, helyzetét az európai közösségekben, a drogedukáció és a prevenció szükségességét és annak legjobb formáit, továbbá azokat a kommunikációs formákat, melyekkel a leghatékonyabban el lehet juttatni a fontos és jó célokat szolgáló információkat az érintett szakemberek és fiatalok felé.
Kiderült, az is, hogy jelenleg Magyarországon nincs központosítva a drogprevencióval kapcsolatos ügyek ellátása. 2016-ban ugyanis bezárták az egyetlen olyan intézményt (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet), melynek feladata az volt, hogy koordinálja az országban a drogpolitikát, a drogokkal kapcsolatos oktatási trendeket, az ilyen ügyekkel foglalkozó civil szervezeteket és a rendőrséget. Hab a tortán hogy a konferencián részt vevő középiskolás fiatalok arról számoltak be, hogy (lehetséges, hogy a COVID miatt) de nem vettek még részt semmilyen drogprevenciós képzésen vagy programon, pedig 2-3 éve a középiskola tanulói és általános iskolából sem emlékeznek ilyesmire. Az is kiderült a közvélemény kutatásokból, hogy Magyarországon a fiatalok legnagyobb része rendőrségi informálást kapott, vagyis egy rendőrt delegáltak az osztályukba, aki elmondta a fiataloknak, hogy „A drog rossz, ne drogozzatok, mert meghaltok”. Nagyon sok szkavélemény és kutatás azonban az 1980-as évek óta bizonyítja, hogy az elrettentés nem működik a fiataloknál, sőt egyes esetekben bumeráng hatással bír, azaz, a fiatalok, akik kalandvágyóak, akiknek a tiltott dolgok iránti érdeklődése sokszor fékezhetetlen, csakazért is belekóstolnak ebbe a világba. Azt viszont nem tanulják meg az elrettentés során, hogy ha mégis fogyasztanának, azt miként tehetik úgy, hogy biztonságos, védett környezetben érezzék magukat. Vagy mit tegyenek, ha egy társuk rosszul lesz, vagy túladagolt. Az ilyen tudatlanság vezethet a legtöbb esetben balesetekhez, veszélyes helyzetekhez.
Sárosi Péter elmagyarázta azt is, hogy milyen kategóriák szerint soroljuk be a drogokat. Megtudtuk, hogy a „drog” kifejezés minden legális és illegális szer jelzője. Azaz az alkohol, a koffein és a nikotin is drognak számítanak. Akkor nevezzük a szert kábítószernek (ami egy jogi műszó) ha az illegális, tehát tiltott a birtoklása, fogyasztása és terjesztése. Tehát amikor megbélyegzünk embereket „drogosként” az nem hogy helytálló, hanem egyenesen sértő tud lenni. Hiszen ma Magyarországon az elsődleges halálos drog az alkohol, mely másfélszer annyi embert érint itthon, mint az Uniós átlag. (Index cikk)
A pályázati program keretében létrehozott majd 80 oldalas könyvet, több nyelvre, köztük magyarra is lefordítják, és rendelkezésre bocsátják az összes olyan szervezetnek és okatatási intézménynek akik a már bevált, hivatalos kutatásokkal igazolt, eredményes képzési formák iránt érdeklődnek az Európai Unióban.
“LEt’s Talk about drugs – new MEthods of communication with youth”
