Elbúcsúzni azoktól, akik más városokban, egyetemeken folytatják tanulmányaikat nem könnyű. Sokszor 5-6 év közös munka után intünk búcsút egymásnak. Éppen ezért Orbán Edit (Edit néni) a Műhely korai időszakában már elindította a Színjátszós Ballagás kezdeményezést. Anno ez úgy nézett ki, hogy a kecskeméti Katona József Gimnázium alagsorában lévő Kamra-Színházba a ballagók egymás vállát fogva legyalogoltak, közben mindenki rózsaszirmokat szórva énekelt. Majd a színpadon a ballagtatók elbúcsúztak egy rövid és humoros műsorral és egy beszéddel, majd ugyanezt tették a ballagók is. Végül Edit néni mondott záróbeszédet és megkérte a ballagókat, hogy egy cetlire írják fel, hogy szerintük mi lesz velük 10 év múlva, majd rakják bele egy vegcsébe amit lepecsételt egy időzárral. ez után kezdetét vette a zenés táncos szakasza a rendezvénynek, amikor is mindenki koptatta hajnalig a cipőjét. Így búcsúztunk anno.
2010 körül bezárt a régi Kelemen László Kamaraszínház, pedig minden évben ott tartotta a műhely a ballagásokat és a Színjátszó Maratonokat, így arra a döntésre jutott a műhely, hogy a várostól messze, Móricgáton lesz a ballagási szertartás új helye.
2011 júniusában, a Halász família tanyáján, „a világ végén” egyszer csak megjelent majdnem száz fiatal, akik sátrakkal, hangszerekkel felvértezve, belakták az óriási telket. A vendéglátóink a legnagyobb szeretettel és figyelemmel kísérték végig az eseményeket. Megtalálta a műhely a legalkalmasabb helyet a búcsra, vagy a már elballagott visszajárók évenkénti találkozására.
Azóta minden évben, idén immár 9. alkalommal töltöttük meg a tanyát mosollyal, könnyekkel, tánccal és finomabbnál finomabb bográcsos ételekkel. Idén június 13-14-én majdnem hetven fő búcsúztatta a 16 ballagót. Reméljük mind megtalálják a helyüket a világban, és tudnak majd támaszkodni azokra a készségekre melyeket a műhely berkein belül sajátítottak el.
@matjakiart összeállított egy kis hangulat videót az idei ballagátról. Fogadjátok szeretettel.